Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
„Egy újabb bátor és szuverén döntés eredményeként új kőolajvezeték épülhet Magyarország és Szerbia között” – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Belgrádban a minisztérium közleménye szerint.
A miniszter szerint az építkezést az idei esztendő végén, jövő év elején fizikailag is meg lehet kezdeni, amelynek nyomán „egy 2028-ra abszolút, egész hosszában működőképes új kőolajvezeték jön létre a két ország között”.
Szijjártó Péter arról tájékoztatott, hogy hazánkban ehhez két fontos beruházást kell elvégezni: egyrészt
bővíteni kell az ukrán-magyar határt Százhalombattával összekötő vezeték kapacitását, másrészt innen egy teljesen új, 190 kilométer hosszú vezetéket kell építeni a szerb határig.
„Ez a beruházás összességében 130 milliárd forintos értéket fog képviselni. Tehát ez egy nagy, az egész régió energiaellátásának biztonsága szempontjából meghatározó beruházás” – szögezte le. Mint közölte, az új vezeték kapacitása évi 4,5 millió tonna körül lesz, és ezzel lehetővé válik a pancsovai kőolajfinomító, illetve Szerbia kőolajellátása teljes egészében Magyarországon keresztül.
A miniszter szerint ez azt fogja jelenteni, hogy a két fő energiahordozó importja esetében „nem szorulunk másokra, csak egymásra”.
Tehát Magyarország – technikailag a Mol, amely bemutatta a megvalósíthatósági tanulmányt a szerb és a magyar kormánynak – egyrészt meglévő infrastruktúra bővítésével, másrészt új infrastruktúra építésével lehetővé teszi, hogy Szerbia kőolajat importáljon Ukrajnából.
Mindeközben a külügyminiszter bejelentésében azt mondta:
a térség kőolajellátása tekintetében bebizonyosodott az, hogy nem mindegyik ország megbízható tranzitország, és néhány ország csúnyán megbukott azon a teszten, amit szolidaritásnak hívnak.
Itt gondolhatott Horvátországra, ahonnan jelenleg Szerbia olajat importál. Horvátországot a magyar kormány, személyesen Szijjártó már korábban “nem megbízhatónak” bélyegezte: “Nem megbízható, mert a piaci átlagos értékek ötszörösére emelték az olaj tranzitdíját a háború kitörése óta. Nem megbízható, mert lehetetlenné tették a Mol számára, hogy hosszú távra kössenek le szállítási kapacitásokat. Nem megbízható, mert a vezeték kapacitásnöveléséhez szükséges beruházásokat nem végezték el, a maximális kapacitásról pedig soha senki által nem bizonyított adatokat adnak.”
A miniszter gondolhatott ugyanakkor Ukrajnára is, mostanában ugyanis Kijevet szokta ilyesmivel vádolni, például ha harci cselekményekben megsérül a Barátság kőolajvezeték.
Érdekes kérdés, hogy ha Ukrajna nem megbízható tranzitország, akkor mitől javítaná Szerbia ellátásbiztonságát, hogy Magyarországon keresztül importálhat olyan olajat, ami Magyarországot Ukrajnán keresztül érte el.
Szijjártó Péter a Vörös téren.
Facebook/Szijjártó Péter
Egyébként
a magyarországi vezetéket, amit bővíteni kell Százhalombatta és az ukrán határ között úgy hívják, hogy Barátság II.
A külügyminiszter kijelentése, miszerint a fejlesztésnek köszönhetően a két fő energiahordozó importja esetében „nem szorulunk másokra, csak egymásra”, tökéletesen értelmezhetetlen. Ami a földgázt illeti, Magyarország importja nagyrészt Szerbián keresztül bonyolódik – a gáz forrása nagyrészt az orosz Gazprom, függetlenségről szó sincs. Ami a kőolajat illeti, Magyarország Ukrajnán, a Barátság vezetéken keresztül importál orosz olajat, a bejelentett fejlesztésnek hála ugyanerre lesz lehetősége Szerbiának is.
Szijjártó Péter bejelentése nem sokkal az után érkezett, hogy március 7-én stratégiai partnerség és az energetikai együttműködés megerősítéséről tárgyalt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnök szerb hivatali partnerével, Alekszandar Vucsiccsal. A Kreml sajtószolgálatának tájékoztatása szerint a felek hangsúlyozták a kölcsönös készséget a kétoldalú partnerség további erősítésére, amely a két ország népe közötti szellemi, kulturális és történelmi kapcsolatokon alapul.
